érvek – ellenérvek
09.08
Igazságtalan, hogy a felvételkor véglegesen eldől, hogy ki szerez ingyen diplomát. A jó családi háttérrel rendelkező fiatalnak nagyobb esélye van arra, hogy bekerüljön az államilag finanszírozott képzésbe, mint annak, aki bár tehetséges, de rosszabb körülmények közül érkezik.
A tanulási eredmény nem csak a tanulási teljesítmény függvénye!
Fontos azonban kiemelni, hogy a felsőoktatási törvény alapján minden magyar állampolgár jogosult volt július 24-éig egy diploma ingyenes megszerzésére. Nem szabad arról sem elfelejtkezni, hogy az új érettségi rendszerben a diák megismételheti, javíthatja az érettségi vizsgát. A mellékelt érv első részével egyetértünk, ezért támogatjuk, hogy a költségtérítéses és az államilag támogatott képzés között valódi átjárás legyen. Ehhez nem kell tandíj. Az érv második része viszont pontosan a tandíj elleni érv: az OECD felmérései szerint a jó szocio-ökonómiai háttérrel rendelkezők sokkal könnyebben szereznek jó érdemjegyet, mivel tanulmányaikra egyéb körülményeik nagy hatással vannak. Ezért ők sokkal könnyebben kerülnek be a tandíjmentesek közé.
A tandíj tovább mélyíti a szociális szakadékokat!
A rossz anyagi-társadalmi helyzetben lévő családok gyerekei meg sem próbálkoznak majd a felsőoktatásba jutni, mivel szüleik – akiknek a tandíjat fizetni kell – nem fogják ezt támogatni.
IGAZ, hogy nincs magyar egyetem az első háromszáz vezető intézmény között?
A tandíj nem pártolja a minőséget:
1. ugyanazok az oktatók fognak ugyanazokban a termekben oktatni, ugyanazokat a tárgyakat;
2. a költségtérítéses képzésben átlagosan rosszabbak a tanulmányi eredmények;
3. nem az oktatás minőségét, hanem a vizsgázást illetően jelenik meg a szolgáltatási jelleg, azaz nem a megtanítást, hanem az átengedést fogják elvárni az oktatóktól.
4. az első háromszáz egyetem közé csak a prágai került be a régióból. Ez a lemaradás nem vezethető vissza arra, hogy nincs tandíj! Összefüggés nem mutatható ki, hiszen tandíjat szedő és nem szedő egyetemek egyaránt megelőznek bennünket.
IGAZ, hogy a tandíj túlzott tehertétel?
IGEN, a felsőoktatási hallgatóknak eddig is jelentős pluszkiadásai vannak – tankönyvek, lakhatási költségek, utazás -, ezek mellett, különösen akkor, ha egy családban több gyerek is jár egyszerre felsőoktatásba, különösen nagy terhet jelent a tandíj.
A felsőoktatásra jelenleg évente több mint 200 milliárd forintot költ az állam; ezt azonban sok esetben rosszul osztja el, és az intézmények esetenként rosszul gazdálkodnak vele. Így a felsőoktatás bármennyi pénzt fel tudna szívni. Fontos kérdés, hogy ha bevezetik a tandíjat, mi a garancia arra, hogy nem fogják elkezdeni csökkenteni az állami támogatás mértékét 2008-tól?
Nyilván tudjuk, hogy semmi, hiszen idén is komoly zárolások vannak. A költségvetési törvényben megszavazott forrást minden évben megkurtítják. A tandíj egyszerűen a forrás-teremtést jelent, egyfajta adóbevétel. Ezért nem tandíj, hanem gazdasági reform kell a felsőoktatásban!
IGAZ, hogy közjó a felsőoktatás?
IGEN, a felsőoktatás a Magyar Köztársaság által is aláírt, a bolognai folyamathoz tartozó nyilatkozatok (Bologna, Prága, Berlin, Bergen) szerint közjó, társadalmi felelősség. A társadalomnak saját, jól felfogott érdekei miatt is finanszíroznia kell azon orvosok, pedagógusok, mérnökök (de ugyanúgy ácsok, kőművesek, cipészek) tanulmányait, akik tanulmányaik után a társadalmat fogják szolgálni, s adójukból mások számára is lehetőséget biztosítanak arra, hogy bekerülhessen a társadalmi felemelkedést jelentő felsőoktatásba.
IGAZ, hogy vannak országok, ahol ennek ellenére mégis fizetnek tandíjat?
IGEN, de jelentős különbségek figyelhetők még a „hagyományosan” tandíjpárti országok adó- és társadalombiztosítási rendszerében. Két évtizede a rendszerváltó Magyarország a számos lehetséges megoldás közül azt a modellt választotta, amelyben az állampolgárok ugyan sok adót és járulékot fizetnek, cserébe viszont az állam az élet számos területén ingyenesen biztosít számukra olyan szolgáltatásokat, amelyekért más, jóval mérsékeltebb adó- és járulékkulcsokat használó országokban fizetni kell. Igazságtalan, hogy amikor a magyar állampolgárok jövedelmük több mint felét valamilyen adó vagy járulék formájában az állam rendelkezésére bocsátják, fizetniük kelljen felsőoktatásban való részvételért.
IGAZ, hogy átfogó koncepció nélkül vezették be a tandíjat?
IGEN, a tandíj először nem is tandíj volt, hanem utólagos képzési hozzájárulásnak nevezett diplomásadó, ami a 2006-os választásokat követően került elő a „semmiből” a határozottan tandíjellenes választási ígéretek ellenére. Ezt a kiforratlan és – a nemzetközi példák alapján – a felsőoktatásra szánt állami források csökkenéséhez vezető koncepciót váltotta az új miniszter tandíjas koncepciója, ami szintén egy átgondolatlan és kiérleletlen elképzelés volt. Bevezetése óta többször változtattak a tandíj fizetésére vonatkozó jogszabályokon, anélkül, hogy átfogó terv született volna a felsőoktatás valódi reformjára.
IGAZ, hogy a tandíj olyan, mintha egy lyukas vödörbe öntenénk még több vizet?
IGEN, a tandíj bevezetéséről úgy született döntés, hogy a felsőoktatás pazarló gazdálkodási rendszerében nem történt érdemi változás. A hallgatók fizetnek, így a felsőoktatási intézmények többletforráshoz jutnak, azonban semmilyen garancia nincsen arra, hogy ezt a pénzt másképp, hatékonyabban használják majd fel. Így abban sem bízhatunk, hogy a fokozott anyagi terhelés az oktatás színvonalának emelkedéséhez – így javuló elhelyezkedési esélyekhez és növekvő versenyképességhez – vezet majd.
IGAZ, hogy a tandíj önmagában nem biztosítja, hogy a hallgató valóban megrendelő legyen a felsőoktatási intézményben?
IGEN, a tandíj önmagában nem képes átalakítani, megújítani a felsőoktatásban a hallgatói igényekkel kapcsolatban uralkodó mentalitást, az öröklött mechanizmusokat. A hallgatói igények megjelenítését szolgálná az oktatói munka hallgatói véleményezése is, amely ugyan évek óta törvényi kötelezettsége a felsőokatási intézményeknek, mégis széles körű ellenérzés övezi, s számos helyen máig nem megfelelően valósul meg.
IGAZ, hogy a tandíj önmagában nem segíti a minőséget?
IGEN, önmagában nem elég, hogy a hallgatónak fizetnie kell a felsőoktatásban a tanulmányaiért, ha az oktatói oldalon hiányzik a minőségi ösztönző szemlélet. Az államilag támogatott és a költségtérítéses rendszer közötti átjárhatóságot biztosító új rendszer sem szolgálja a fejlődést, mivel a támogatott képzésben maradáshoz szükséges minimális követelményeket akár kettes átlaggal is teljesíteni lehet.
IGAZ, hogy valós az a veszély, hogy sokan nem fogják tudni kifizetni a tandíjat?
IGEN, a felsőoktatás a tankönyvek, a kollégiumi szállás, az utazás miatt eddig is jelentős költséget jelentett a családok számára. A hallgatók rendelkezésére álló hitelek igénybevétele eladósodáshoz vezet, az egyetemi tanulmányok mellett végzett munka pedig a tanulás rovására megy. 2007-ben – vélhetően a tandíj bevezetése miatt is – 18,5%-al kevesebben felvételiztek felsőoktatási intézményekbe, mint 2006-ban. Az igazságosság és a méltányosság sokszor hangoztatott szlogenje ellenére éppen azok kerülnek még távolabb a felsőoktatástól, akiknek ez talán egyedüli lehetősége volt társadalmi felemelkedéshez.
a tandíjra igennel?? igen legyen vagy igen töröljék el?
Kedves Margit! Véletlenül kerültem erre az oldalra, de érzékenyen érint a téma. 65 évesen büszkén elmondhatom negyedik leánkám lett első éves egyetemista. Azt szeretném csak megüzenni, nekem estin szerzett technikusi végzettséggel, tervezőirodai rajzolóként, 1970-ben 1700 ft volt a fizetésem.Városban!Akkor még csak három gyermekem volt, kifillérezve,Istenben bízva, de boldogan éltünk.A férjem akkor járt főiskolára , én csak 1975-ben kerültem sorra. A Kandón, ezt Ehhh…-nek üzeném!
Sajnos nekem nem volt szerencsém adottságaim ellenére nappalira járni, osztályidegen polgári csökevény voltom miatt.
De amit szellemi segítséget kaptam szüleimtől azt tovább adtam gyermekeimnek (Ehhh…)és bizony igaz amit otthonról kapunk, nem feltétlen pénzben, az nagy előny.
DE!
Akinek manapság ez sem és a PÉNZ sem adatik meg az nem hátrányos helyzetű?
Esetleg tud olyan nagy történelmi nagyságainkról akit a kor mecénásai, felismerve tehetségüket,támogattak a tanulásban?
A mi nyugdíjunk összesen 150 000Ft, egyikünké éppen a megélhetést,másikunk nyugdíjának fele talán a rezsit fedezi.A tehetséges lányra jut havi 50 ezer. Dolgozik is nyáron ez a szorgalmas jól tanuló lány.
De számolja csak ki!Évi 200 ezer forint tandíj! Két havi nyugdíjunk!
És ettől több “szolgáltatást” kap majd?
A tudást nem lehet pénzzel megszerezni!
Sziasztok! Az “egyetem mellett dolgozni témához”:
Van elég ideje egy egyetemistának, hogy dolgozzon? Van, olyan hely, ahol akad, és van, ahol nem fér bele. De arra gondolt már valaki, hogy a mostani egyetemisták közül ha csak minden második akarna dolgozni, akkor hol lenne annyi munkahely?! Főleg vidéken. Elméleti vitákat ugyanis lehet folytatni, csak értelme nincs.
Nemrég volt szerencsém megtekinteni az SZDSZ csodás agymosásos kampányfilmjeit a tandíj kérdéssel kapcsolatosan, mely szerint az emberek abban a hiú reményben leledzenek, hogy a magyar ingyenes diploma ér annyit, mint a drága külföldi.
Mivel én Ausztriában tanulok, míg több kedves barátom, és ismerösöm otthon, úgy hiszem, meg tudom ítélni a különbségeket, hasonlóságokat.
Legelöször is: itt a kezemben a következö szemeszteri 378 Eurós tandíj csekk. Körülbelül 4-5 éve lett itt fizetös a rendeszer, azóta egyetlenegy centtel sem emelték. Nem is áll szándékukban. Hozzáteszem, egy osztrák állampolgár még ennél is kevesebbet fizet, ami a szülöket a havi 800-900 Eurós minimálbér mellett nem terheli meg. Azt nevetségesnek tartom, hogy a magyar tandíj még az osztráknál is magasabb lehetne minden magyar egyetem minden diákjának, föként az otthoni bérekhez viszonyítva. Ezentúl ha egy itteni felsöoktatási intézmény jobb színvonalú oktatás biztosítására képes, arra nem a tandíjakból futja, hanem abból az összegböl, amit az állam invesztál a rendszerbe. Akad az egyetemen ahol tanulok olyan professzor is, nem is egy, akinek a havi fizetése eléri az 5000 Eurot (nem, nem írtam veletlenül eggyel több nullát az összeg végére), és ugye nem akarjuk elhinni azt, hogy ezt az egyetem a tandíjakból tudja finanszírozni.
Ezentúl: pár éve beszélgettem egy szlovén diáktársammal, aki elmondta, hogy azt a diplomát, amit ö itt Ausztriában abszolvál a Szlovén állam nem ismeri el. Nem tudom, azóta változtatott-e ezen a Szlovénia, viszont az én osztrák diplomám pontosan ugyanannyit ér Magyarországon, mint itt, semmivel sem többet, és megnyugtathatok minden magyar egyetemistát, és diplomást, ha esetleg nem volnának anélkül is tisztában a ténnyel, hogy a magyar diplomák is pontosan annyit érnek itt, mint otthon. Legfejebb annyival ér itt többet egy diploma (mindegy hol szerzett), hogy esetleg még el is lehet helyezkedni vele, nem úgy, mint otthon.
A magyar oktatás színvonalasságát pedig mindenhol elismerik, ezért végképp felháboritónak találom a már említett SZDSZ taktikát, hogy a magyar ingyen diploma nem volna olyan színvonalas, mint a drága külföldi. Utána is lehet járni, ha esetleg valakinek lehetösége, kedve van még tovább tanulni: tessék kilátogatni Ausztriába egy magyar diplomával, beiratkozni egy itteni szakra, ezután már csak annyi a feladat, hogy a már megszerzett diplomát lefordíttatjuk, bemutatjuk a tanulmányi osztályon ellenörzésre, majd a Magyarországon már letudott óráinkat, ahol atfedés van a két tantervben oly annyira elismerik, hogy ezekre itt többet be sem kell járni. Ès rövidített tanulmányi idövel nemsoká megszerezhetünk itt egy másik diplomát is az elsö magyarországi mellé.
Bocsánat, elfelejtettem: egy itteni egyetemista még olyan szempontból van más helyzetben, mint egy magyarországi, hogy mondjuk takarítással meg tud keresni egy óra alatt 10 Eurót. Persze nincsen sok idö a munkára, mint otthon se, de ebböl ugye már lehet tandíjat fizetni, míg Magyarországon mennyit kell robotolni ugyanennyi pénzért? Akkor hogyan dolgozza össze a diák otthon a tandíjra valót?
Kedves Mindenki! Először is Margit:
Biztos közgázon voltál hogy a 2007/08as évet ilyen jól összetudod hasonlítani a 1970essel, egyébként elárulom neked hogy 1970- ugyanannyi volt a reálbér mint most. Szóval johogy nem ókori rómával jössz. Ennyit neked.:)
Én nem hazudok, nem lesz gondom ha esetleg tandíjat kikell fizetnem. De azért ne mondja már azt Gy. Feri, hogy ez a szegényeknek jó.Előbb gondolkozna ez az ember mielőtt hülyeséget mond:) Már van vagy 300 ilyen mondata. Delphi programozonak azért nem lenne jó Feriii mert ott nincs visszavonás.:) Aki tanult logikát esetleg vagy hasonló dolgot ha pár ember szegény és jó tanuló, akkor ebből következik hogy minden jó tanuló szegény? Hát nem.. mert ferike ugy állítja hogy a szegényekért van a tandíj, hogy ők több ösztöndíjat kapjanak. Tehát minden szegény ember full 5ös lesz az egyetemen. Dejó:)
Aki gazdag max 3as lehet a tan. átlaga hogy ő nehogy mentességet kapjon.. Na szóval nem értem logikáját eme kijelentésnek sem. Amugy amíg ilyen adórendszer van ne is legyen tandíj.
Én profi pokeres vagyok, leginkább onlineon játszom, és havi hozamom elég jó ahoz hogy tandíjat stb tudjak fizetni. DE!
Voltam diákmunkás is 8 órán át szivattak fizikai munkán 3200ftért . Amiből néha levontak 300-400at (mert nem ment a gép 1.5 óráig) Nemtudom miközöm van hozzá(??) HA jelentem a munkaügyiseknek sdoha többet nem alkalmaznak max eltürtem ennyi volt. Haverom jutalékos munkán volt első pár napba (meghuzták a mézesmadzagot) adtak 6 órára 4500 Ftot, ugyanugy dolgozott pár napra rá 8 órára(!!!) tessék elosztani az órabért 500FT-ot kapott!! 500Ft 8 órára!! (62.5ft/óra)De még van pár ilyen munka.. Itt a városomba örültem ha van valami diákmunka. Sajnos ezek a munkák is ilyen 2-3 hónapos munkák voltak. Tehát ebből nem tudnám kifizetni a tandíjat, anyámék nem igazán tudnák fizetni, max apósjelöltemtől kérnék kölcsön rá zsét kamatra, vagy nagyon végső esetben felvenném a diákhitelt, bár ahogy számoltam.. ha felveszek összesen 400at pl és még van hátra 2 év a sulibol és a fizum lesz nevetséges 70-80ezer ft tehát havi 6-8 ezret vonnak majd mert vmiből “élni” is kell akkor kb leszek olyan 35 éves mire visszafizetek szaros 400ezret. NA szal ennyi a tandíjrol a véleményem. Ja meg annyi h én még nemtudtam h befogják vezetni és ugy jelentkeztem, most OK aki jelentkezik tisztába van vele h számitson arra hogy lesz tandíj, szóval ennyi erővel hogy én nemtudtam róla, akinek van diplomája visszafizethetné azt mert az is utólagos..
Ehhhh…. :
Igen, és akkor fel kellene tenni a kérdést magadban:
1. Jó volt az neked, hogy 14 éves korodtól dolgoznod kellett?
2. Jó volt az neked, hogy mindenért fizetned kellett?
3. Miért mennek el a magyar orvosok külföldre?
Vagy itt most az a lényeg, hogyha neked nehéz volt legyen nehéz mindenkinek? Utálom az ilyen felfogást.
Két szabad napom van a héten, bár igaz, ebből az egyiket kettévágja egy előadás amire kötelező bejárni. Ha tudnék munkát vállalni (ami jövő héten majd kiderül, hogy összejön-e), akkor 380-415 forint/óra körül mozog majd a fizetésem. Tehát 8 órázni kell, hogy legyen valami értelme az egésznek. Ilyen 8 órás melóknál általában elvárás, hogy legalább 3 napot tudjak vállalni, de persze hétköznap. Most ha szerencsém van, ha nagy szerencsém van, akkor összejön, hogy csütörtökön, pénteken és szombaton különböző műszakokban dolgozhatok.
Hozzáteszem, hogy nekünk van pl. olyan tárgy aminél az aláíráshoz iskola utáni tevékenység szükséges (próbaszakdolgozat szerűség), könyvtárbajárás, kutatómunka stb. stb. Na és persze az embernek nem csak a suli van az életében, millió más dolog van még otthon is stb.
Na mindegy, már leírtam elég részletesen a véleményem többször is és szerintem leírtam mindent, hogy mit gondolok a legjobb 15% dologról, a suli melletti munkáról, stb stb. Szóval nem írom le mégegyszer.
Üdv!
Olvastam a suli melletti munka dolgokrol. Tényleg vannak olyan szakok ahol egyszerüen nincs ideje a hallgatónak a suli mellett dolgozni. Én is nyaranta szoktam leginkább munkát vállalni összejön 2 havi minimálbér kb, de mostmár nem fogok mert ettől jobb melót kaptam nyárra. De egyébként amikor nyáron megkerestem azt a 2 havi alapfizut, nem aztmondom jol jön de a mai világba nem elég túl sok mindenre.. Pl ha nyaralni akarok menni és szüleim nem támogatják, még ha olcsóbb helyre is megyek a fele elmegy. NA ilyenkor persze sok magyar mentalitásu felteszi a kérdést hogy akkor mér megy nyaralani a hülyegyerek, hát mert miértne mennék.. Minden értelmes ember megy azért ha csak nem éhezik a család.. Amugy volt rá példa hogy nem mentem hanem félreraktam. Bár inkább mentem vbolna belőle mert hamat elmegy a pénz olyan mintha párologna..:)
Amugymeg a másik, én fősulin jól akarom azért magam érezni, nem heti 3 buli én azt azért tulzásnak tartom, de azért ha egyetemista/főőiskolás 2 óra közt megiszik vmit a kocsmába ha nem is minden nap akkoris elég alapösszeget költ ilyen dolgokra 1 hónapra:)
Amugy inkább költök piára mint olyan dologra amiért cserébe semmit sem kapok. Az állam majd megvonja a támogatást a suliktol mert hogy fiezssék ki a tandíjból, aztán ugyanott leszünk ahol voltunk.
Más:
Én emlékszem beiratkoztam egy autós iskolába. Ugye ott azért fizetni kell stb, de nem az volt h áh nincs kedvem basszus menni kresz oktatásra mer a tanár 1 f.. nincs kedvem nincs kedvem..
Teljesen érthető hogy egy szinvonaltalan órán “nincs kedvünk” -és ezt szerintem mindenki nevében mondhatom- résztvenni.
,,Ha a hátsó sorokba megint dumát hallok megbuktatom a szak 80%át.. és senki nem fog ezért szolni nekem”
Ezt egy kedves tanárom mondta. Ezért fizessünk?
CSak az a baj ha lenen tandij se ekkora összeget kellene szedni a másik ezek az oktatót se változtatnának a stilusukon.
LEgalábbis egy két félév alatt biztos nem.
Üdv
Üdv!
105.000 Ft-ot nyáron simán meg lehet keresni: 450-es órabérrel napi 8 óra alatt 30 nap alatt megvan az egy éves tandíj. Ez nehéz? Vagy csak büdös a munka? Mivel a pénzt ilymódon könnyedén elő lehet teremteni, ezért a tandíjat támogatom és NEM-mel fogok szavazni jövőhéten. Ettől remélem majd többen megbecsülik az egyetemet, mert manapság minden hülyét felvesznek. Különösebb tehetség nem kell, hogy valaki mondjuk gépészmérnökire járjon. Az más kérdés, hogy első év után 85%-át kiszórják, mert az egyik legnehezebb szak. Azt már meg sem említem, hogy jelentős túlképzés van bölcsész és kommunikációs büfészakokon. Ezután majd elgondolkodhat az illető, hogy valóban kell-e neki egy olyan papír, amivel nem igazán tud elhelyezkedni, vagy inkább elmegy egy multihoz árufeltöltőnek. A főiskola elvégzése után úgyis azt kell majd tennie, mert más munkát meg nem kap. Manapság több, mint 420.000 hallgató van a felsőoktatásban? Ez egy vicc. Közel harmadával lehetne csökkenteni a létszámot, és akkor jó is lenne.
Az meg, hogy a szegényeket kiszorítják a felsőoktatásból: ha valóban tehetséges és jól tanul, akkor mentességet kap és jelentős ösztöndíjat. Ezért sem kell fizetni első évben, hogy tudjon bizonyítani.
Más: azért az alternatívákat is nézzétek, hogy mi lesz akkor, ha esetleg nem a tandíjból, hanem más forrásból kell finanszírozni a kiesett pénzt. Nem tudom, hogy hány mérnök kerülne kellemetlen helyzetbe, ha mondjuk csökkentenék az államilag támogatott helyek számát és egy félévre mondjuk 250.000 Ft-ot kellene fizetnie. Ez egy év alatt 4-szer annyi lenne, mint a mostani tandíj. Na erre honnan kerítenétek elő a pénzt?!
Tisztelt Hozzászólok!
Sok mindent sikerült már összehordani eme oldalon.
Én még akkor voltam főiskolás, amikor Noé még bőszen barkácsolta bárkáját. Kisebbik fiam negyedikes szakközépiskolás, nagyobbik fiam egyetemista. Munkám során számtalan friss diplomással találkoztam az évek során. Így meglehetősen jó alappal rendelkezem az összehasonlításokhoz.
Jelen politikai elitünknek fel kellene frissíteni emlékeit:
- a diploma soha nem volt ingyenes, csak nem a saját pénztárcájukból fizették az emberek, hanem a mesterségesen alacsony szinten tartott jövedelmek miatt jutott annyi az államháztartásba, hogy a finanszírozás nem okozott gondot.
- Nem sok olyan politikus van ma Magyarországon, aki térítéses képzésben szerezte volna első diplomáját. Sőt akinek volt lehetősége külföldön tanulni, annak sem kellett kiforgatnia a saját zsebeit.
Azaz nem kell a népet butítani az ingyenességgel.
Abban a fórumozók is egyetértenek, hogy akkora kupleráj uralkodik ma az egész oktatásban, hogy hasonló csak az egészségügyben lelhető fel.
Az oktatási intézmények gyakorlatilag azt tanítanak, amit akarnak. Csak néhány érdekesség:
- Még mindig képeznek pl. határrendészeket (!), vámügynéntézőket.
- Simán elfelejtenek az órarendbe tárgyakat felvenni, mégis osztályoznak!
- A nyelvek oktatása nem a piac igénye szerint, hanem a nyelvtanárok képesítése szerint történik. Hiába lenne pl. gazdasági szükségszerűség az angol-német párosítás. Nem azt tanítanak, hanem amilyen nyelvtanár éppen van. A nyelvoktatás színvonala általában minősíthetetlen. (A szomszédos Romániában egy átlag diák 4 nyelvet beszél, szépen, érthetően!)
- A szakközépiskolákban az első négy évben nincs szakmai tárgy, valamilyen általános egyveleg van. Akkor minek a szakközépiskolákat finanszírozni.
- Az egyetemi éveket a kreditrendszer miatt vidáman ki lehet nyújtani.
- Megteheti egy egyetemi oktató, hogy utolsó vizsganapokat simán töröl, majd menjen a hallgató szeptemberben, mert ő akkor ér rá. De, hasonlókat a mai hallgatók vég nélkül sorolhatnának.
- Látom, friss diplomás kollégákon, hogy tudásuk messze elmarad a 20 évvel korábban végzettekétől. Nem azért, mert rosszabb képességűek, hanem mert ilyen az oktatás színvonala.
Mivel van diplomám, és van munkám, mindig az átlag feletti volt a jövedelmem, fizettem is derekasan adót, és egyéb közterheket. Azonban semmi kedvem a mai oktatás feneketlen kútjába egy fillért is beledobálni.
Enyhén szólva is csúsztatás azt állítani, hogy nincs elegendő pénz az oktatásra, ezért kell a tandíj. Javaslom, nézzen körül mindenki a saját intézményében, hogy például a közbeszerzéseken milyen árakon vásárolnak az intézmények, bármit, eszközöket, technikát, vagy éppen milyen ára van a beruházásoknak. Kik nyertek pályázatokat stb. meglepő dolgokkal fognak találkozni. Hasonlítsa össze a fizetendő tandíj összegével a felesleges kiadásokat, és döntse el, hogy kell e tandíj, vagy másutt megtakarítható e ez a pénz.
Többen írták, hogy az oktatás befektetés. Valóban, az államnak is. A világ mai állása szerint hosszú távon a tudásalapú társadalomnak vannak esélyei. Ma hazánkban „sumákalapú” társadalom van, mely hosszú távon életképtelen.
Egyetlen esélyük a fiataloknak, ha jól képzettek. Legyen az diplomás, autószerelő, vagy éppen kőműves. Ehhez színvonalas oktatásra van szükség. A színvonal pedig nem a tandíjtól fog emelkedni.
Az egykori kommunista diktatúra által nincstelenné tett, szegény, de boldog családban nőttem fel. Egy, a fizikai munkás édesapám fizetéséből éltünk öten. Beteg nagyapámat édesanyám gondozta. Húgom, meglehetősen költséges művészeti szakközépiskolába járt. Amikor főiskolára kerültem, kaptam 2000 Ft-ot, mely apám 2/3 havi fizetése volt. Többet nem kértem pénzt otthonról. Kollégista lehettem, sőt szociális támogatást kaptam, a kollégiumért nem kellett fizetnem. Minden munkát megragadtunk, statisztáltunk kőműves mellett betont hordtunk, havat sepertünk, és sorolhatnám. Aki tanult, tanulmányi ösztöndíjat kapott. Volt azonban egy kiváló, jól fizető lehetőség: az iskolánk számtalan kutatómunkából kivette részét. Tanáraink velünk végeztették el a munkákat, így mindenki jól járt. Sőt, a pénzkereset mellett szakmailag is sokat fejlődtünk
Megjegyzem, az oktatás és a követelményrendszer igen kemény volt. A 3. ismételt-vizsgához külön intézményvezetői engedély kellett. 1 félév volt ismételhető, és repült a nebuló.
Életem 3 legszebb évét töltöttem ott.
Bőségesen megfizettem az idők során a többlet-jövedelmekből befizettet magasabb adókkal.
Azt gondolom, hogy a legfontosabb:
- A színvonalas képzés létrehozása. Igaz sok embert sérelmesen érintene…
- Az intézmények felelősségteljes gazdálkodásának kialakítása
- Az ismételt vizsgák díjának jelentős emelése, fizessen aki lébecolt.
- Az ismétlők tandíjfizetésével történő szankcionálása, melyből ösztöndíj adható a jól teljesítőknek.
Továbbá, javaslom egy önkéntes alapon működő oktatási alap létrehozását, melybe a tandíj mellett kardoskodók, korábban „ingyen” diplomát kapók havi rendszerességgel fizethetik a „részhozzájárulást”.
Kíváncsi lennék, hányan tennék be hálából a pénzt, amiért ők az „ingyen” diplomájuk birtokában az átlagosnál jóval magasabb jövedelemre tehetnek szert.
Alig tettem fel az írást, kaptam egy érdekes mailt, valaki neki állt számolni. mellékelem, úgy, ahogy érkezett. Döntse el mindenki, hogy futja-e a befizetésekből tandíjra!
Nem számoltam után, a szerzőjét sem ismerem, de elgondolkodtató!
“Téma: Mennyi is az annyi?…
Régi tervem, hogy végig követem, mennyire zsákmányol ki az állam ebben
a marha nagy demokráciában.
2006-os adatokat találtam, ennél asszem egy picit rosszabb lett azóta
a helyzet (például bevezették a különadó intézményét hogy csak egy példát mondjak).
Tételezzük fel, hogy én egy igen jó dolgozó vagyok, ezért a léggömbhámozó bt ahol dolgozom azt mondja, ad nekem 300.000 Ft fizetést. Jó sok pénz ez, örülök is neki!
Aztán jön az állam, és azt mondja a bétének, gratulálok a bevételedhez, és amiért ezt a pénzt a dolgozónak adod, itt ez a pici lista arról, hogy mit kérek tőled:
Nyugdíjjárulék (18%) 54 000 FtEgészségbiztosítási járulék 33 000 FtEgészségügyi hozzájárulás 1 950 Ft/főMunkaadói járulék (3%) 9 000 FtSzakképzési hozzájárulás (1,5%) 4 500 Ft
Így aztán mire a a munkáltató levegőt vesz, máris kifizetett az államnak 102 450 Ft-ot, a fizetésünk tehát rögtön 402 450 Ft-jába került, úgy is vehetjük, hogy 400.000 ft a bruttó fizetésünk, hiszen ennyibe kerülünk a cégnek.
Na de mi sem lélegezhetünk fel, hiszen miután megkapjuk a pénzt, a kedves Nagy Testvér ismét megjelenik, most nálunk, és azt mondja, itt ez a pici lista arról, hogy mit kérek tőled:
SZJA 84 750 FtNyugdíj járulék 8,5 % 25 500 FtEgészségbiztosítási járulék 4% 12 000 FtMunkavállalói járulék 1% 3 000 Ft
És mire feleszmélünk az állam lenyúlt tőlünk 125 250 Ft-ot, 174 750 Ft forintunk marad.
Persze ezzel még nincs vége a sornak, elmegyek a boltba, vásárolok ezt-azt.
A termékek árában további 20% ÁFA került bele, tehát ebből a pénzből valójában csak
145 625 Ft értéket vásárolhatunk, állam ismét eltesz 29 125 forintocskát.
Ezt a legegyszerűbb eset volt, lehetne még lehet fokozni, ha a pénzünket félretesszük, és lakás veszünk belőle, hiszen azután illetéket fizetünk (a duplán adózott pénzünkből vettük), és ha pár év múlva eladnánk, ismét illetéket fizetünk (a triplán adózott pénzünk után negyedszer).
De autóvásárlással se járunk jobban, átírási illeték, gépjármű adó, üzemanyagba épített ÁFÁ-n felüli terhek. Ha pedig bankba rakjuk, a kamat után 20% adót fizetünk.Hogy ne legyen szép az élet be fogják vezetni a vagyonadót, úgyhogy a 2-3x adózott pénzből vett dolgaink után még évente fizethetünk majd megint adót.
Nézzük tehát a végeredményt:
Én dolgoztam, a munkáltatóm üzleti kockázatot vállalt, munkahelyet teremtett, létrehozott valamit. Ehez képest ki keresett a legtöbbet?
******************************************************************
Az állam keresett a 300.000Ft-os fizetésemen 256 825Ft-ot.
Én pedig vehetek árut 145 625 Ft-ért.
******************************************************************
Emlékszem az átkosban tanultuk (fiatalabbak kedvéért nem volt adó!), hogy a sötét középkorban a gazdag földesúr kizsákmányolta a parasztokat, és 10%-át elvette a termelt javainak, aztán jöttek a papok, és elvittek másik 10%-ot! Hogy sajnáluk szegény parasztot, és kérdeztük, de hát milyen alapon? 20% – istenem, húsz százalék volt
MINDEN teher amit fizettek!
Ebből a 20%-ból fényűző paloták és templomok épültek, hadseregeket tartottak fent, kövérre híztak a gazdagok. Most pontosan 85%-át húz az állam a fizetésemen, vagyis durván megfordult az arány. Még sincs pénz semmire, el kéne ezen gondolkozni, kihez folyik az a rengeteg pénz.
Még jó, hogy vége a sötét középkornak! “
Ott tartunk, hogy tanár szüleim alig győzik fizetni a tanulásomat. Az állam egyik törvényében egy apró változtatást tett: egy minimumot maximumra írtak át. De mi is ez? A tanuló ösztöndíjáról szóló törvény. Ma a tanulók MAXIMUM 50%-át lehet ösztöndíjban részesíteni. Eddig minimum volt. Ha jól teljesítünk a felső 50%-ban is, akkor annyi ösztöndíjat utal az egyetem, hogy jóformán épp elég a 105 kifizetésére. Munka iskola mellett? Nem tudom, hogy kinek van olyan műszakis ismerőse, akinek van ideje órák, laborok, mérések, gyakorlatok mellett még dolgozni is nevetséges összegekért. Napi 8 óra tanulás órán, és azért jól esik 8 óra pihenés. A maradék 8 órából is kell áldozni tanulásra, fürdésre, stb… Marad napi 4 óra munkára. Ki az akit felvesznek így akárhova is dolgozni? És ha jönnek a ZHk, akkor annyi se lesz…
Lehet, hogy a fejlettebb országokban kötelező a tandíj, de nézzük csak meg. Mennyit is keres ott egy tanár? 2 szülőm annyit keres 2 hónap alatt, mint ott egy egy hónap alatt. Miről beszélünk?
BME-s elsőéves hallgató vagyok, 220 km-re, Baranya megyében lakom, félárva vagyok, édesanyám közalkalmazott, van két egyetemista testvérem, adósságaink, jelzálog a lakáson. Kollégiumot nem kaptam, albérletben lakom, messze az egyetemtől. Ugyanakkor tehetségesnek érzem magam, jól teljesítettem az első félévet (32 kredit, 4,1-es átlag). Néha iszok egy vagy két sört, nem dohányzom, nem drogozom, ellenben dolgozom (ismert hipermarketben vagyok éjszakás árufeltöltő).
Tisztelettel kérdezem a tandíj mellett érvelőket, melyikük vállalja, hogy kifizeti a tandíjamat, ami nekem (remélem érződik) komoly nehézséget okoz?
Nem kezdenék el számokkal dobálózni, úgysem volna reális, semmi értelme nem volna. Úgyis mindent leírtak előttem. Csak annyit kérek, tegyék fel magukban a kérdést, mielőtt elhelyezik az X-et: igazságos, korrekt a bevezetendő tandíjrendszer?
Egyetlen mondatot fűznék még hozzászólásom végére: kérem Önöket, vegyék észre: nem a tandíj ellen lázadunk, hanem a tandíj e formája ellen. Köszönöm a figyelmüket.
Kedves Tandíjigenlők!
Ugyan nézzetek már szét a nagy világban! Javaslom, hogy olvassatok bele az euvonal.hu oldalba. Ott a tagországoknál, ha figyelmesen olvasgatsz, akkor gondolom, hogy észbe kapsz, hogy ki is mossa az agyad. Persze egészében kell vizsgálni a dolgokat, figyelembe véve a jövedelmeket, meg az elvonásokat is. Javaslom még figyelmetekbe, hogy a mindentudas.hu oldalon megtekinthető a nagyon tisztelt Ferge Zsuzsa 2002-es előadása, az EU tagországokról (márpedig jól tudjuk, hogy csupa szocialista ország volt ebben az időben tagja az EU-nak) is megtudhatunk ezt-azt, pl. a 63. perc tájékán. Felháborítónak tartom a liberális párt hülye reklámját, amivel azt sugallják, hogy az igen a szocializmusra igen. Szóval ők az agymosók.
Woszemnek igaza van amikor a pazarlásokról ír. Nekem is az a véleményem, hogy bizony a mohóságot kicsit visszábbszorítva sok mindenre maradna itt pénz.
Az meg, hogy a mai hallgatók azon agyalnak, hogy honnan is lehetne előteremteni a 105ezret, (ami szerintem nem sokáig lenne annyi) jelzi, hogy nem minden egyetemista lógós, a munka alól kibújni akaró. Én azt mondom Nektek, hogy ne hitelen meg miegymáson törjétek a fejeteket, hanem válasszatok elhivatott, rátermett vezetőket a hallgatói érdekképviseletekbe, s álljatok ki az emberhez méltó életért, tandíjmentes, színvonalas felsőoktatásért. Persze ehhez kevesebben kell lennetek, mert azért valljuk be azt is, hogy a lógósoknak, vagy akiket az ég kisebb szellemi kondícióval áldott meg, azoknak nem az egyetemeken a helyük.
Annak az elvnek az érvényesülésében sem hiszek, hogy majd a rászorulók kompenzációt kaphatnak. Kíváncsi lennék arra, hogy milyen eredményt hozna a ma egyetemistái közötti felmérés arra vonatkozóan, hogy ki kap szociális ösztöndíjat. Persze az hozna érdekes eredményt, ha a nem kimutatott jövedelmek láthatóvá válnának. Egyesek papíron annyi pénzből élnek, amiből már éhenhalni sem lehet. Mer’ a magyar társadalom valóban “sumákalapú” meg még “papíralapú” is. Azok a diákok akik pedig valóban rászorulók, de a semmitől több kimutatható jövedelemmel rendelkezik a család, (bár még így is napi gondokkal küzdenek) elutasítást kapnak.
Végezetül arra kérek minden tandíjat helyeslőt, hogy nyílt szívvel és elmével olvassa végig a tandíj elvetése melletti érveket, s változtassa meg a véleményét, mert nagyon is sok mindenen kellene változtatni a felsőoktatásban, de az nem a tandíj bevezetése.
Kedves Dániel!
Remélem ,olvasod ezt a hozzászólást, habár már régóta nem irtál ide. Elsőéves vagyok a bp-i műszaki főiskolán.
kéne tisztáznod pár dolgot! a felsőoktatásban dolgozol de nem a felsőoktatásban tanítasz, ámbár tanitással keresed a pénzed! Hát hűha. Ezt kicsit bővebben kifejthetnéd. A második dolog. Azt érzem, mintha te azt akarnád ,hogy egy diplomás miután levonják az adóját kifizeti a tandíjat ugyanannyit keressen , mint egy pék. Most tényleg nem akarok ide nem illő jelzőket mondani, de átkéne gondolnod ,hogy te alkalmas vagy-e a második diplomádra ezzel a felfogással. Egyáltalán minek tanulsz tovább? Másoddiploma? Azért mert többet akarsz keresni ,mint egy esztergályos , Azért!!! Gondold már át ,hogy valakinek a tandíj nem erkölcsi ,hanem anyagi kérdés. Továbbá ,hamár részhozzájárulás van ,elvárom a szerencsétlen kormánytól ,hogy csökkentse az SZJA-t. Tudtommal ezt ezért is szedik.
Érdemes lenne áttekinteni az érveket a tandíj mellet.
Vegyünk alapul egy péket. Nem akarom őket bántani ,csak leginkább a “jómunkásemberek” vannak a tandij mellett. keres kemény 120 bruttot ebből leadozik 50-et mondjuk. és akkor aztmondja, “há nehogymá én fizessem a szomszéd gyerekének a diplomáját”.
5 évvel később pékünk zsemléjében ciklon-b-t találnak és beperelik. Ki fogja majd megvédeni a biroság előtt?
rá egy évvel pékünknek értelmi fogyatékos gyermeke születik. és még tegyük fel van 2 iskolás gyermeke akiket amugy pedagogusok tanitanak ,akik nagyrészt jártak egyetemre.
szóval rosszindulatú voltam és a fogyatékos gyermekét gyógypedagogusok nevelik fel, akik egyébként 4-5 évig tanulnak az egyetemen a netto 70 kilos kemény fizuért. Ki fog menni gyogypedonak tandij mellett?:DD
Tegyük fel ,hogy pékként majd kisteherautokat fog venni, amit szintén nem a szomszéd jani tervezett a kiskertben ,hanem általában mérnökök, gyárakban.
Abba már bele sem merek gondolni, ha mondjuk gerincsérvet kap és nem a faluban műti meg a bábaasszony, hanem egy orvos:) egy korházban.
kicsit elvont voltam ,de arra akartam kilyukadni ,hogy a felsőoktatás KöZJÓ. És aki nem látja ezt be ,az vagy nagyon elvont ember vagy SZDSZ-es okoska ,aki 10-15 évvel szerezte a papirját ingyé.
Nos, hát azt hiszem, valóban nehéz azt kimondanunk: jó, hogy vége a középkornak” Miért? Mert nincsen vége! Hintába ülünk és lökdösnek ide-oda.
Miből fogom fizetni a gyerekem továbbtanulását?
Hiller hívott mindenkit pedagógusnak?! Nincsenek gyermekek? De 30 fős osztályok igen!!!Törvényi módosítás kellene és lehetne 10-15 fős osztályközösség, ahol tényleg fontos minden gyerek…Persze, hogy félművelt gyerekek kerülnek ki a sulikból! Á!
Kedves Bálint!
Javaslom, hogy olvasd el előbb a kérdést, mielőtt beírod az X-et.
Íme:
“Egyetért-e ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?”
Szóval nem a mostani tandíj formájára kérdez rá, hanem úgy nagy általánosságban. Arról szó sincs, hogy egyetértesz-e a jelenlegi tandíjas politikával. Nem ez a kérdés! Bár arról valószínüleg máshogy szavaznék….
Mindegy. Vasárnap tripla NEM!
Kedves Che!
Igazad van, bár a kérdést magam is ismertem. A lényegen azonban ez mit se változtat, hiszen vajon gondolod-e, hogy ha vasárnap a nem válasz győz e kérdésben, a kormány bármit is változtatni óhajtana a jelenlegi koncepción?
Hát az jó kérdés. Ez már a tárca jóindulatán és a HÖOK-on múlik. De inkább a tárca jóindulatán…
Azt viszont mi garantálja, hogy a tandíj eltörlésével nem egy sokkal rosszabb rendszert találnak ki? Azért erre is gondoljon mindenki, aki szavazni megy vasárnap.
ha a tandíj vasárnap leszavazásra kerül, utána megalkotnak egy, még a mostaninál is rosszabb rendszert, az még jobban leszavazásra kerül majd.
Gondolod, ha leszavazza az ország a 300 Ft-os vizitdíjat, aztán előállnak azzal, hogy oké, akkor legyen 500, arra majd vígan rábólint mindenki? Dehogy…
Persze hogy az sem fog tetszeni. De azért a vizítdíj is megélt 1 évet, úgyhogy olyan hamar nem fogja az új módosítást leszavazni az ország.
(Azt meg már csak zárójelben jegyzem meg, hogyha egy demokráciában a népnek kell saját magát képviselnie, akkor ott bizony komoly gondok vannak. Egyik és másik oldalon úgyszíntén)
che, javaslom neked ,hogy költözz észak koreába. nem bántásból mondom, de te ott éreznéd jól magad. különben senkit sem kéne kioktatnod a demokráciáról ,mert gőzöd nincs róla ,hogy mi is az. vagy csak ferditesz. szerintem az utóbbi.
a képsviseleti demokráciában minden hatlaom a népé. ez az alkotmány első vagy második pontja. aki ezzel szembemegy az diktatúráthoz létre gakorlatilag. ha belegondolsz, teljesen mindegy ,hogy fideszes vagy szadeszes vagy mszp szavazókról van szó, de az ország lakosságának nagyobb része nem akarja ezt a reformcsomagot, mint amennyien akarják. innentől kezdve teljesen mindegy ,hogy ki akar jót tenni az országgal ,meg messiáskodni , a többség dönt. ha rosszul akkor is. tehát nem egy hazug politikai elit irányitja az országot egy valós demokráciában .ilyen ami itt történik egyik más eu-s tagállamban nem történhetne meg. még romániában sem.
ha megszavazod, hogy legyen vizitdíj, meg tandíj, akkor az lesz.
ha nem szavazod meg akkor, nem lesz 500ftos vizitdíj! (mien logika ez?>.
Tandíj el lesz TÖRÖLVE!
Kérdés,mi lesz helyette?
Honnan vonnak el forrást,de mindegy!
Nem félek,kedves kormányunk megoldja,majd bevezetik a Beiratkozási Díjat,szemesterenként 50k lesz:D:D:D:D
(most találtam ki,de ha vki mondaná elhinném)
Ez a mi lesz helyette csak ferdítés. Eddig se volt semmi helyette sőt hatalmas dolgot mondok, most sincs semmi helyette. Maximum bezár az összes suli meg korház. Legalább első ország leszünk ahol nincs egyikse:D
Amugy a kormány már maga javára fordítja a dolgot, ,, Ha megkérdeznénk akármelyik országban ön szeretne e villamosjegyért fizetni a válasz egyértlemü lenne”
Nemtudom hogy gondolják speciel én ezért else mennék szavazni. Már csak azért sem mert ugysem utazom vele, viszont a gyerekem valoszinüleg fog felsőoktatásba járni lehet 20 év mulva de az most mindegy. Meg lehet beteg leszek 30 év mulva és nem fog jólesni ha sokat kell pluszba fizetni érte.
Amugy aztmondják most hogy magyarország 1/3ada nem adózik stb. Nem is tudtam hogy az emberek 30% a vásárlás után a boltból kijövet visszatériti és visszakapja a 20%os állami forgalmi Adót.
Beprobálkozom már egyszer a tesconál vele:D
A kormány már megint kezdi gyártani a leghülyébb mondatait..
Szamomra nem az a kerdes, hogy mi volt meg lesz helyette, vagy mellette, vagy hogy miert kell fizetni es kinek, hanem az, hogy hogy sullyedt idaig ez az orszag hogy ekkora tandijat szannak a diakra. En elvegeztem idoben az egyetemet megusztam tandij nelkul, de allitom hogy mernoki diplomat nem szereztem volna ha dolgoztam volna mellette. Meg igy is sokszor beszaras volt megtanulni es feltornaszni magunkat a vizsgakhoz. Voltak akik otthonrol nem kaptak tamogatast es el kellett menniuk hetvegen dolgozni, le is buktak mind egy szalig egeszen BSC-ig, es pusztan anyagi okok miatt. Nem minden egyetem egyforma elvarasu es nem minden szak hepaj gyerekek, foleg nem osszehasonlitando a mai 20 ppt/h-s evente valtozo tananyagu oktatas az 50 evvel ezelotti komplexitassal. Gyorsulo vilagban elunk es akik nem invesztalnak a hallgatokba lemaradnak, EU is kicsit maskepp kezelhetnee a budget, ha mar a mernokoket szeretettel varjak …